Alakváltók

Extra tulajdonságaik:
Szokatlanul erőssé és keménnyé válnak emberi formában is. A testhőmérsékletük 40-42°C fok körül mozog. Gyorsak és nagyon erősek, akárcsak ellenségeik. A vámpírokhoz képest a farkasok szervezete nem tér el nagyban az átlagos halandókétól, tehát ugyanúgy ver a szívük vagy épp levegőt kell venniük az életben maradáshoz.
Érzékeik élesek, kifinomultak. Emlékeznek a vámpírok egyedülálló illatára és meg tudják különböztetni őket (Émelyítően édesnek, visszataszítónak érzik az illatukat, ugyanakkor minél többször érzik a szagot, annál könnyebben képesek hozzászokni és elviselni.) Borotvaéles, erős fogaik, valamint karmaik képesek a vámpírhús szétszaggatására.

Gyorsan gyógyulnak. A mély vágások néhány percen belül csillapodnak, és a heg egy napon belül eltűnik. A törött csontok (megfelelően nyugodt állapotban) egy-két napon belül összeforrnak, hacsak nem kifejezetten súlyos törésről van szó.

A vámpírméreg a farkasokra is mérgező; nem fogja átváltoztatni őket, de súlyos tüneteket produkál, az illető bele is halhat.

Kinézet:
Rövid haj;; rövid bunda.... Nyilvánvaló, hogy a hajzat hosszúsága kihat a farkasbunda hosszára is.
Farkas alakjuk a normál farkasokhoz képest jóval nagyobb és robosztusabb.

A falka:
A falka azon harcos farkasok csapata, akik egymással közreműködve védelmezik a területüket. Élükön az Alfa farkas áll, kinek parancsát hűen követik a tagok. A falkatagok telepatikus összeköttetésben állnak egymással, hallják egymás gondolatait, és kötelesek engedelmeskedni az alfa "hangjának".

A farkasoknak (hasonlóan a vámpírokhoz) tilos felfedni a titkukat. Ez a törzsben lévő ősi hagyomány, amit az idősebb törzstagok mindegyik tagtól elvárnak. Még a családtagjaik közül sem tud mindenki a farkasok létezéséről.

A folyamat:
Az alakváltoztató gént minden esetben vámpír jelenlét indítja be. Az alakváltó gén leginkább a családfa férfi tagjait érinti, viszont nem kizárt, hogy a gén nőknél is megtalálható.
A folyamat lappangásszerű, csupán apró jelek utalnak a változásra. Az első jel a testtömeg és magasság változás és a testhőmérséklet drámai emelkedése. Az első átalakulás után a férfiak alkata elnyeri végleges formáját, a nőknél viszont nem annyira szembetűnő a változás.

Az átalakulás megtörténhet bármikor, és nem függ a teliholdtól. Fiatal farkasoknál a legtöbb átváltozás kényszerűségből és nem önszántukból történik. Érzelemkitörésből változnak át, elég hozzá a legkisebb mértékű provokáció is.
Míg a test nem szokik hozzá a hirtelen alakváltáshoz, maga a folyamat hatalmas fájdalommal jár, hiszen a csontok és a bőr megnyúlik, s sűrű bunda tör elő. Minél tapasztaltabb a farkas, annál könnyebben tudja irányítani a benne élő állatot, és maga az átalakulás sem okoz fájdalmat neki.

Bevésődés:
Ez több mint szerelem első látásra... A bevésődés olyan erős kötelék, ami képtelenné teszi az elszakadást a lelkitárs megtalálása után. A farkas és bevésődésének személye az első pillanattól kezdve érzi a másikhoz való kötődés intenzivitását. Ösztönösen keresik egymás társaságát. A bevésődés ellen dacolni komoly mentális és fizikai tüneteket produkál. Mindkét fél érzi a különleges köteléket, de a farkasokban sokkal erősebb a védelmező ösztön a társa iránt.

Viszont attól még, hogy a farkasoknál létezik a bevésődés, bizony nem feltétlenül jön elő minden tagjánál. Van, akiben élete végéig ott lappang, mégsem tör elő, pedig ugyanúgy megtalálja a szerelmet....

Farkas bevésődése lehet ember félvér vagy farkas, és korhoz sincs kötve (lásd Jacob csecsemő imprintjét). Annak az esélye viszont a minimálisabbnál is minimálisabb, hogy egy vámpírba vésődjön be valaki, ugyanis a két faj tagjai halálosan gyűlölik egymást.

Elpusztításuk:
Nem halhatatlanok, viszont elpusztításuk koránt sem egyszerű a gyors regenerálódásuk miatt. A lőtt és szúrt sebek hamar begyógyulnak, megölni nem lehet őket velük, kivéve ha a fejet elválasztják a törzstől. Viszont a vámpírok és saját fajtársaik képesek harapásokkal és tépésekkel megölni őket.